HBONE
Az előző generációs HBONE
A HBONE fő vidéki és budapesti vonalai valamint nemzetközi kapcsolatai 10 gigabit/s sávszélességűek. A HBONE többi összeköttetése jellemzően 1 gigabit/s sávszélességű, és van néhány kisebb sebességű vonal is a hálózati gerincben. A gerinc vonalak döntő részben távközlési szolgáltatóktól bérelt összeköttetések, kis hányaduk pedig az akadémiai közösség intézményeinek saját tulajdonban levő infrastruktúrán (optikai szálak, mikrohullámú berendezések) megvalósított összeköttetés. A vidéki és nemzetközi gigabites kapcsolatok a legkorszerűbb DWDM technológiára épülnek, melyet a hazai szolgáltatók első alkalommal a HBONE igényeinek kiszolgálására alkalmaztak Magyarországon.
Az új generációs HBONE (HBONE+)
Az új generációs HBONE (más néven HBONE+) - amely 2010 év végére készült el - jelentős technológiai előrelépést jelent. Ez már nem egy IP hálózat, hanem ún. hibrid infrastruktúra. Az összeköttetések bérelt feketeüveg (dark fibre, DF) kapcsolatokon alapulnak, de a DWDM réteget az NIIF Intézet valósítja meg, saját eszközeivel. Ez nagyfokú rugalmasságot és igény szerinti bővíthetőséget jelent. Segítségével megvalósíthatók mindazok a fejlett hibrid hálózati szolgáltatások, amelyek Európa felsőoktatási és kutatói hálózatait jellemzik, és amelyeket a GÉANT is támogat. Az új hibrid hálózat DWDM csatornái akár 40 Gbps adatsebességgel képesek működni, és természetesen összeköttetésenként sok csatorna használható. Az új generációs HBONE a DWDM technológiát - eltérően a hagyományos távközlési megoldásoktól - nem csupán a gerinchálózatban alkalmazza, hanem egészen a nagy végfelhasználókig viszi,és ezzel egészen új szolgáltatások alapját teremti meg.
Az éles forgalom átterelése a régi hálózatról az új hálózatra 2010 november - 2011 február között fokozatosan valósul meg.
Az előző generációs HBONE gerinchálózati topológia
(csak a nagy sávszélességű, hazai távolsági kapcsolatok vannak feltüntetve)
Az új generációs HBONE gerinchálózati topológia







