Mérföldkövek

Nyomtatóbarát változat

1986-ban indult a kutatás-oktatás-közgyűjtemények Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Programja, melyet a 90-es évek elejétől az NIIF Program követett.

Az elmúlt évek eredményei közül kiemelendő, hogy az NIIF Program keretében

• létrejött és folyamatosan fejlődött a hálózati infrastruktúra, valamint az arra épülő szolgáltatások, alkalmazások, alkalmazási információtartalom és alkalmazói kultúra;

• 1990 volt a nemzetközi nyitás éve, kialakult az Internet kapcsolat, kiépült a hazai HBONE gerinchálózat;

• 1991-ben megalakult az NIIF Programban érintett intézmények részvételével megalakult a Hungarnet Egyesület és ettől kezdve fokozatosan kialakultak a kapcsolatok anemzetközi szervezetekkel, a TERENA két elődjével (RARE és EARN), valamint az ISOC szervezetével;

• 1992-től kiépültek a regionális centrumok;

• 1993-ban a Hungarnet-NIIF csatlakozott az európai kutatói hálózati központhoz (DANTE);

• 1994-től az EuropaNET-en keresztül már mintegy 200 NIIF-Hungarnet intézmény rendelkezett nemzetközi hálózati kapcsolattal;

• 1995-ben az alkalmazói létszám (évenkénti duplázódással) 100.000 fölé nőtt, a havi adatforgalom (évenkénti négyszereződéssel) meghaladta az 1000 Gbyte-ot;

• 1996-tól az elért eredmények és a sikeres nemzetközi kapcsolatok megalapozták a magyar vezető szerepet a régióban, elsőként eredményezve 2 Mbps sebességű nemzetközi kijáratot;

• 1997-ben az NIIF-Hungarnet Közép-Kelet-Európából elsőként csatlakozott az Európában élenjáró és az EC (az Európai Unió Bizottsága által is támogatott) TEN-34 projekthez;

• 1998-tól kiépült a 10+5 Mbps sebességű európai ill. tengerentúli hálózati kijárat, a belföldi gerinchálózat sebessége elérte a 2 Mbps szintet;

• 1999-ben megjelent az NIIF Programról szóló kormányrendelet, beindult az NIIF-Hungarnet részvétel az EC által is támogatott QUANTUM (TEN-155) projektben;

• 2000-ben a nemzetközi kijárat 68+34 Mbps (később 155+78 Mbps, 2001-ben pedig 155+155 Mbps) sebességet ért el, kiépült a belföldi 155 Mbps (összességében 3,5 Gbps kapacitású) gerinchálózat, beindult a gigabites sebességű európai hálózatot kiépítő (az EC által is támogatott)GEANT projektben való NIIF-Hungarnet részvétel.

• 2001-ben a GEANT projektbeli intenzív részvétel eredményeként - a tíz legfejlettebb európai ország kutatói hálózataival együtt -2,5 Gbps sebességű nemzetközi kapcsolat épült ki az Egyesült Államok hasonló funkciójú hálózatát méretben és bonyolultságban egyaránt meghaladó európai GEANT hálózathoz, nem sokkal később a belföldi hálózat magjában is elérve a 2,5 Gbps sebességet.

• 2002-ben csatlakozás az EU 5. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram két kiemelkedő projektjéhez, a 6NET (az új generációs Internet Protokoll, az IPv6 kísérleti bevezetésének fejlesztését és tesztelését, valamint széleskörű bevezetését megvalósító) nagyszabású projekthez, valamint a délkelet-európai régió konnektivitását és a GEANT hálózathoz való kapcsolását megvalósító SEEREN projekthez.

• 2003-ban hét vezető európai kutatói hálózattal együtt az NIIF-Hungarnet a nemzetközi hálózati kijárat hozzáférési sebességét 10 Gbps-re növelte (ez a GEANT össz-kapacitásának közel 10 %-át tette akkor ki) és egyúttal beindította a belföldi hálózat hasonló fejlesztésének az előkészületeit, mindezzel párhuzamosan pedig csatlakozott több EU projekt előkészítéséhez (GN2, EGEE, SEEGRID stb.).

• 2004-ben a belföldi HBONE hálózat kapacitása tovább bővült, jelentősen növekedett a gigabites kapcsolatok és a nagysebességű hálózati szegmensek ill. elérési utak száma, az NIIF-Hungarnet által bonyolítottnemzetközi GEANT forgalom Európa élvonalába került. Újabb EU projektek előkészítésére került sor (SEEREN-2, SEEFIRE), tovább bővültek a szuperszámítástechnika terén az alkalmazások, új fejlesztési eredmények kerültek alkalmazásba (ClusterGrid, Videokonferencia, NIIF CA, IP telefónia), sikeresen lezárult a HPC&GRID Center of Excellence létrehozása, bővült az együttműködés a Sulinet Programmal.

• 2005-ben a belföldi hálózat is elérte a 10 Gbps sebességet, a nagysebességű hálózat országos lefedettsége gyakorlatilag teljessé vált, teljessé vált a nemzetközi hálózati hozzáférés a Sulinet alkalmazói körre is, a grid-rendszer jelentősen kibővült, a magyar Videokonferencia szolgáltatás elismert nemzetközi szerepet is játszik, a VoIP IP telefónia egyre szélesebb körben fedi le az ország kutatási-felsőoktatási intézményeit, a nemzetközi kapcsolatokban beindult és 2006-ra megvalósult azössz-európai GEANT-2 hálózat kiépítése és a GEANT+ (10+10 Gbps) hálózati szolgáltatás biztosítása, miközben további EU projektek kapcsán is aktív munka folyik (6diss, KnowArc, EGEE2 stb.).

Az NIIF Program keretében külföldön is elismert eredmények, kiemelkedő nemzetközi szerep, az EU tagokéval azonos feltételek és hálózati adottságok alakultak ki. Mintegy 500 kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi intézmény több mint 600.000 felhasználója fér hozzá az élvonalbeli korszerű infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz, amit kiegészít több ezer közép- ill. alapfokú oktatási intézmény nemzetközi konnektivitásának biztosítása az NIIF hálózaton keresztül. Az országosan homogén infrastruktúra nemzetközi élvonalba tartozó hazai mintaalkalmazásokkal, országos kísérleti terep biztosításával, az ismeretek terítésével, az alkalmazói kultúra terjesztésével, a szakembergárda nevelésével, az alkalmazói kör folyamatos bővítésével, az Európai normákat szem előtt tartó nemzetközi kapcsolatok ápolásával biztos alapot jelent az országosan átfogó, folyamatos, széleskörű, versenyképes informatikai fejlődéshez.