Történet

Nyomtatóbarát változat

A magyarországi kutatás-felsőoktatás-közgyűjtemények számítógép-hálózati hátterének megvalósítását célul kitűző Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Program 1986-ban indult. A Programot az akkor még szerény méretű szakembergárda felkészültségére és tapasztalataira támaszkodva az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) és az OMFB kezdeményezte, ill. támogatta.

Az IIF Program öt eredményes év - a hazai kutatói hálózat alapjainak megteremtése - után a 90-es évek elejétől már valamennyi érintett minisztérium és az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap) támogató részvételével NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési) Programként folytatódott.

A Programot legfelső szinten irányító testületek (korábban az NIIF "Felügyelő Bizottság" és "Operatív Bizottság", majd a 90-es évek végétől a "Program Tanács") munkájában valamennyi támogató szervezet képviselői részt vettek ill. részt vesznek.

A Programra vonatkozó 1999. évi kormányrendelet megjelenése óta az érintett minisztériumok, valamint az MTA, az OTKA, és a HUNGARNET képviselőiből álló Program Tanács irányítása mellett folyó munkákhoz - az NIIF Program folyamatos megvalósításához - szükséges költségvetési támogatás biztosítását kormányrendelet garantálja.

A mindvégig sikeres Program megvalósítását - sok-sok eredményes év tapasztalatait összegyűjtve - a Program vezető intézménye, az NIIF Intézet (NIIFI) fogja össze. Fő feladata - mint elődeinek, az IIF, majd 1999 tavaszáig NIIF Koordinációs Irodának, ill. azt követően NIIF Irodának -. a magyarországi kutatási és oktatási információs infrastruktúra fejlesztését és működtetését biztosító munkák koordinálása.

Az NIIF Intézet a Program megvalósítása során együttműködik

• az NIIF Program támogató szervezeteivel és a képviselőikből álló Program Tanáccsal ;

• a Programban résztvevő kutatási, oktatási és közgyűjteményi intézményekkel és az ezeket tömörítő HUNGARNET Egyesülettel, ill. annak Elnökségével, valamint;

• az NIIF Program szakértői testületeként működő Műszaki Tanáccsal .

Az NIIF Program és a HUNGARNET Egyesület sokrétű, intenzív és gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatokat ápol. A kapcsolatrendszer egyaránt kiterjed a szervezeti és a szakmai, valamint hálózati kapcsolatokra. Nemzetközi együttműködési partnerek mindazok az európai és globális szervezetek, melyek célja azonos, vagy hasonló a magyarországi kutatás, oktatás és közgyűjtemények számítógép-hálózati fejlesztési és alkalmazási céljaival.

Az elmúlt évek eredményei közül kiemelendő, hogy az NIIF Program keretében

• létrejött és folyamatosan fejlődött a hálózati infrastruktúra , valamint az arra épülő szolgáltatások, alkalmazások rendszere, a kapcsolódó alkalmazási információtartalom és alkalmazói kultúra, mindezekkel együtt pedig bővült a kutatási-oktatási-közgyűjteményi alkalmazói kör;

• 1987-90. között fokozatosan épült fel a legfontosabb akadémiai kutatóintézeteket, egyetemi tanszékeket, és nyilvános könyvtárakat összekapcsoló országos számítógép-hálózat első - saját fejlesztésű X.25 technológiát használó - változata, biztosítva az alap-szolgáltatások (e-mail, fájl-transzfer, távoli bejelentkezés stb.) hozzáférhetőségét;

• 1990. volt a nemzetközi nyitás éve, az EARN-BITNET és EUnet kapcsolat után kiépült a teljes értékű Internet kapcsolat;

• ezzel egy időben az országon belül felépült a - már IP technológiát alkalmazó - HBONE gerinchálózat, összekapcsolva a főváros és a legfontosabb vidéki régiók alkalmazóinak városi hálózatait;

• 1991-ben megalakult a HUNGARNET Egyesület és ettől kezdve fokozatosan kialakultak a kapcsolatok a nemzetközi kutatói hálózati szervezetekkel (RARE, EARN,ill. TERENA , valamint RIPE , ISOC , CEENET stb.);

• 1992-től kiépültek a regionális centrumok, első loépésben mintegy 20 vidéki egyetemi, kutatási, és/vagy közgyűjteményi központban téve lehetővé a helyi szolgáltatások és alkalmazások integrálását a központi NIIF szolgáltatásokkal-alkalmazásokkal;

• 1993-ban a HUNGARNET-NIIF alapító tagként csatlakozott az európai kutatói hálózati központhoz (DANTE, Delivery of Advanced Networking Technology to Europe);

• 1994-től a DANTE által működtetett EuropaNET-en keresztül már több mint kétszáz NIIF-HUNGARNET intézmény rendelkezett nemzetközi hálózati kapcsolattal;

• 1995-ben az alkalmazói létszám (évenkénti duplázódással) elérte a 100.000 főt, a havi adatforgalom (évenkénti négyszereződéssel) meghaladta az 1000 GByte-ot;

• 1996-tól az elért eredményeknek és a sikeres nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően már közel 300 intézmény mintegy 200.000 alkalmazója számára állt rendelkezésre - először a régióban - 2 Mbps sebességű nemzetközi kijárat;

• 1997-ben az NIIF-HUNGARNET az európai élvonalat alkotó kutatói hálózatokkal együtt csatlakozott az Európában élenjáró és az EC (az Európai Unió Bizottsága) által is támogatott TEN-34 projekthez;

• 1998-tól kiépült a 10+5 Mbps sebességű európai ill. tengerentúli hálózati kijárat és a belföldi gerinchálózat sebessége is 2 Mbps-re nőtt, sőt, a most már közel 300.000 alkalmazót kiszolgáló rendszer kapacitása a hálózat valamennyi szintjén tovább nőtt;

• 1999-ben - megújítva a Program irányítását és stabilizálva a finanszírozást - megjelent az NIIF Programról szóló kormányrendelet, egyúttal beindult az NIIF-HUNGARNET részvétel az EC támogatásával folyó QUANTUM (TEN-155 ) projektben;

• 2000-ben a nemzetközi ill. tengerentúli hálózati kapcsolat sebessége 68 ill. 34 Mbps (később 155 ill. 78 Mbps, 2001-ben pedig 310 ill. 155 Mbps) sebességet ért el, és kiépült a belföldi 155 Mbps (összességében 3,5 Gbps kapacitású) gerinchálózat, mindezzel párhuzamosan beindult a gigabites sebességű európai hálózatot kiépítő (az EC által is támogatott)GEANT projektben való NIIF-HUNGARNET részvétel, a GEANT megvalósítására létrehozott nemzetközi NREN Konzorcium keretében;

• 2001-re már több mint 400 intézmény mintegy 400.000 felhasználója használhatta a hálózatot, miközben a magyarországi belföldi gerinchálózat sávszélessége - mely a hazai távközlési piac liberalizációjából adódó verseny kialakulását követően már 1999-2000. során nemzetközi visszhangot kiváltó gyors fejlődésen ment keresztül - 2001. elejére felzárkózott az európai élvonalhoz;

• 2002-ben (a 2001 év végi indulást követően) már a GEANT kapcsolat 2,5 Gbps sebessége jelentette a hazai alkalmazók számára a nemzetközi kapcsolat kapacitását, miközben megvalósult a 2,5 Gbps-re történő sebességnövelés a belföldi gerinchálózatban is, amit az egyéb fejlesztések (szuperszámítástechnika , grid -ek, IPv6 , videokonferencia , VoIP , szolgáltatások széles választéka stb.).

Az NIIFI koordinálása mellett külföldön is elismert eredmények, kiemelkedő nemzetközi szerep, az EU tagokéhoz hasonló feltételek és hálózati adottságok alakultak ki és állnak 2003 óta rendelkezésre:

• már mintegy 500 intézmény több mint 600.000 felhasználója (Magyarország lakosságának 6 %-a) fér hozzá a kutatási-oktatási hálózaton keresztül a korszerű infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz;

• a regionális központok száma több mint 30, melyek szorosan együttműködnek az NIIFI-vel, de feladataikat önállóan látják el;

• a magyarországi belföldi gerinchálózat sávszélessége - mely a hazai távközlési piac liberalizációjából adódó verseny kialakulását követően már 1999-2000. során nemzetközi visszhangot kiváltó gyorsfejlődés en ment keresztül - 2001 elejére elérte a TEN-155 hálózatra jellemző európai sebességet, majd a GEANT kijárat sávszélességéhez igazodva 2002-ben már gigabites kapacitást ért el;

• a nemzetközi kijárat sebesége 2001 végétől 2,5 Gbps (melyen belül 155, majd 310 Mbps commodity forgalmi kapacitás állt rendelkezésre, ami 2003 elején 622 Mbps-re nőtt), 2003 végét követően pedig elérte a 10 Gbps sebességet, amelyet 2005-től - a GEANT-2 keretében - 10 + 10 Gbps kapcsolat és gigabites commodity (DWS, DANTE World Service) forgalom kiépítése ill.rendelkezésre állása követett;

• a nemzetközi kijárat sebességének növelésével és a belföldi gerinchálózat kapacitásának bővítésével együtt fokozatosan kerül sor a hozzáférési hálózat sávszélességének növelésére is;

• számos projekt fut mind a hálózati infrastruktúra fejlesztése (HBONE/GEANT, E2E, IPv6, QoS, MPLS, VPN, multicast, cache, monitorozás és menedzsment stb.), a hálózati szolgáltaások gazdagítása (szuperszámítástechnika, távoli munkavégzés, VoIP, videokonferencia, portálok, virtual helpdesk, CERT, névtárak, PKI/CA stb.), valamint a hálózati alkalmazások (elosztott/integrált adatbázisok, távoktatás, diszciplináris alkalmazások, ClusterGrid) területén.

Az országosan homogén infrastruktúra nemzetközi élvonalba tartozó

• hazai minta-alkalmazásokkal,
• országos kísérleti terep biztosításával,
• az ismeretek terítésével,
• az alkalmazói kultúra terjesztésével,
• a szakembergárda nevelésével,
• az alkalmazói kör folyamatos bővítésével,
• a magyar EU csatlakozáshoz is hozzájáruló legitim, Európai normákat szem előtt tartó nemzetközi kapcsolatok ápolásával

biztos alapot jelent az országosan átfogó, folyamatos, széleskörű, versenyképes informatikaifejlődéshez.

Rendkívül fontos a távközlési szolgáltatókkal kialakult kedvező és kölcsönösen előnyös kapcsolat. Ez a kapcsolat a 90-es évek végén bekövetkezett liberalizáció eredményeként elmélyült és kibővült. A jó kapcsolat több okra vezethető vissza:

• a non-profit alapokon működő, szigorú alkalmazási korlátokat érvényesítő, és csak egy meghatározott alkalmazói kört kiszolgáló kutatói magánhálózat semmilyen tekintetben nem versenytársa a távközlési piaci szolgáltatóknak;

• a kutatói hálózati kapcsolatokon keresztül a hazai távközlési szolgáltatók igényes megrendelésekhez jutnak az NIIF Program tenderfelhívásai nyomán;

• az NIIF kapcsolatokból adódóan a távközlési szolgáltatók nemzetközi együttműködési és piaci lehetőségei is bővülnek, éppen a legkorszerűbb technológiák bevezetése ill. alkalmazása terén;

• az NIIF Program a széles hazai felhasználói kör alkalmazói igényességét, kultúráját és felkészültségét egyaránt elősegíti, ami a távközlési (az EU új jogi szabályozása szerint az elektronikus kommunikációs) piacra kedvező hatást gyakorol.

A GEANT-1, majd GEANT-2 hálózatokra irányuló projektek keretében 30 ország sok ezer kutatási és oktatási intézményére kiterjedő és több tízmillió alkalmazót kiszolgáló számítógép-hálózati infrastruktúra épült ki 2001 őszétől, és fejlődik folyamatosan, az NIIF/HUNGARNET közreműködésével.

A GEANT-1 (GN1), majd a 2004 őszén indított GEANT-2 (GN2) projektekben való magyar részvétel és az ehhez kapcsolódó belföldi fejlesztések jelentősége (ugyanúgy, mint a többi résztvevő országban) két okból is kiemelkedő:

• egyrészt - a világ élvonalának megfelelő elektronikus kapcsolattartási és információ-hozzáférési infrastruktúra fejlesztésén és működtetésén keresztül - világszínvonalú nemzetközi együttműködési feltételeket és versenyképességet biztosít a hazai kutatási és oktatási közösségek számára;

• másrészt viszont előfutára és próbapályája az országos informatikai fejlesztések kapcsán megvalósítandó hálózati fejlesztéseknek és alkalmazásoknak, sőt, sok tekintetben elterjesztője is az új technológiáknak és szolgáltatásoknak, ill. azok alkalmazásainak.

E kettős jelentőséget felismerve biztosít minden fejlett ország - közöttük a Magyar Köztársaság - kormánya stabil központi támogatást a nemzeti kutatási és oktatási hálózati szervezeteknek, ugyanúgy, mint ahogy az EU szintjén is kiemelt fontosságú az országok közötti kutatási-oktatási hálózati infrastruktúra versenyképes fejlesztésének európai szintű folyamatos és egyre növekvő mértékű támogatása.

Az NIIF Program hálózati lehetőségeinek fejlődésében elsődlegesen érdekelt magyar kutatási és oktatási közösség büszke arra, hogy az európai élvonallal együtt haladva vesz részt a GEANT projektekben és fejleszti a kapcsolódó belföldi infrastruktúrát. Folytatja az eddigiekhez hasonló erőfeszítéseket a jövőben is, és bízik benne, hogy az itthoni feltételek továbbra is adottak lesznek a hálózati fejlesztések terén az Európa legfejlettebb országaival való lépéstartásra.