Z39.50 is an information retrieval protocol making it possible for any library to reach beyond the four walls of its own collection to tap the resources of remote collections and databases. This article gives an overview of the history of the standard and describes the main facilities of it. One important feature is the attribute set. On behalf of a simple bibliographic search request a query is built using the attribute set values. Two European projects (IRIS and Europagate) making use of Z39.50 are introduced. Four Hungarian libraries implemented the Horizon integrated library system that offers a Z server and a Z client as well.

1. A Z39.50 története dióhéjban

A Z39.50-1995 ANSI (American National Standard Institution), melyet a Z39.50 3. verziójának is neveznek, amerikai nemzeti szabvány az adatbázis alkalmazások összekapcsolására. A szabvány kialakulásának története 1984-be nyúlik vissza, akkor bibliográfiai információ kezelésére javasolták. A szabvány 1. verzióját 1988-ban a NISO (National Information Standards Organization) egy albizottsága készítette el. Ezt a bizottságot a szabvány megjelenése után feloszlatták. Helyébe a Z39.50 Maintenance Agency lépett a Library of Congress igazgatásával. A Z39.50-1988 ismertté vált alkalmazása a WAIS . Az érdeklõdés nõtt a szabvány iránt, ezért 1990-ben megalakították a Z39.50 Implementors Group-ot (ZIG), a Z39.50 alkalmazók csoportját. 1992-ben megjelent a Z39.50-1988 átdolgozása, a Z39.50-1992. A Z39.50-1988-at úgy dolgozták át, hogy az ISO (International Standardizing Organization) 10162/1163 SR (Search and Retrieve) szabvánnyal bit-szinten kompatibilis legyen. Így a Z39.50-1992 az SR-t részhalmazként tartalmazza. A Z39.50-1995 fejlesztése már 1991-ben elkezdõdött. A változatokat Internet levelezõlistán és a ZIG ûléseken vitatták meg. Az 1992-es változat lett a 2. verzió, az 1995-ös a 3. verzió. Az 1988-as elavultnak számít, a két újabb változat van érvényben. A Z39.50-et mindhárom protokollverzió OSI alkalmazási protokollként definiálja, vagyis mint az OSI modell 7. szintjének protokollját (a 7. szinthez tartozó OSI protokoll még az X.400 e-mail vagy az X.500 directory protokoll). Ennek ellenére a Z39.50-et majdnem minden megvalósításában Internet protokollként alkalmazzák.

2. A szabvány jelentõsége

A keresés céljára minden könyvtári számítógépes rendszer más megoldást kínál, a különbözõ OPAC-ok más-más keresõfelületet adnak. Különbözik a keresés természetes (magyar, angol, etc) és mesterséges (lekérdezõ) nyelve. Az Internet leggyakrabban használt keresõeszközével (WWW) általában közvetlenül nem elérhetõek. Ennek oka az, hogy a könyvtári rendszerek mögötti adatbázisok különböznek egymástól és ennek megfelelõen mások az adatbázisra épülõ alkalmazások is. A Z39.50 úgy nyújt megoldást erre a problémára, hogy az adatbázisok keresését szabványosítja. Tehát, ha a könyvtári rendszer hátterét adó adatbázishoz létezik a Z39.50 szabványnak eleget tevõ program, a Z szerver, akkor ezt a könyvtári rendszert tetszõleges, a Z39.50 szabványnak megfelelõ Z klienssel keresni lehet és fordítva: Z klienssel bármely Z szerverrel rendelkezõ könyvtári rendszert keresni lehet. A legtöbb Z szerverhez létrehozzák a HTTP/Z39.50 átjáró (gateway) szoftvert is, hogy a Z szerver tetszõleges WWW böngészõvel közvetlenül elérhetõ legyen. A Z39.50 szabvány alkalmazása ezért egyrészt a felhasználó kényelmét szolgálja, hiszen ugyanazon a felületen keresztül keresheti a számára szükséges könyvtári adatbázisokat, megjelenítheti a rekordokat és egyéb, a kereséssel kapcsolatos mûveleteket végezhet, másrészt az egyes könyvtári szolgáltatások összekapcsolását is megkönnyíti, mert a szolgáltatott rekordok a strukturáltság révén továbbfeldolgozásra alkalmassá válnak.

3. A Z39.50-en alapuló keresés menete

A Z39.50 programok közötti protokoll. A felhasználó nem látja, sõt ideális esetben nem is tud a Z39.50 létezésérõl. Õ csak a felhasználói felületet látja maga elõtt: ez lehet része egy integrált rendszernek (pl. WWW) vagy egy önálló Z39.50-es alkalmazásnak. A keresési és megjelenítési protokoll kliens/szerver környezetben mûködik. A Z39.50 szabvány terminológiája szerint a kliens oldalon van az eredet, a szerver oldalon pedig a cél. Az 1. ábrán látható a mûveletek sorrendje: kliens a felhasználó kérését ÆZ39.50"-re fordítja és elküldi célnak. Szerver átalakítja a kérést úgy, hogy az adatbázis alkalmazás számára érthetõ legyen. Az adatbázis alkalmazás, mely általában egy adatbáziskezelõ rendszer, a kérést feldolgozza, meghatározza a kért információ helyét és visszaadja célnak. Cél ezt továbbítja eredetnek, melyet a kliens alkalmazás érthetõ és megjeleníthetõ formában ad vissza a felhasználó számára.

A Z39.50 szolgáltatások eredet és cél közötti üzenetek cseréjével valósulnak meg. Az üzenet vagy kérés, vagy válasz. Például: kezdeményezési kérés és kezdeményezési válasz, keresési kérés és keresési válasz, etc. A kérések és válaszok a protokoll szerint egy-egy APDU (application data unit) egység elküldését jelentik. Az egyes APDU-kat a protokoll az ASN.1 (Abstract Syntax Notation One; ISO 8824) segítségével írja le. Az ASN.1 adatstruktúrák leírására szolgáló nyelv, nagyon hasonlít a C vagy a C++ programozási nyelvek típus deklarációjára. Az ASN.1 által leírt adatstruktúrákat a BER (Basic Encoding Rules) segítségével fordítják le bitek és byte-ok sorozatára, melyek azután a TCP/IP kapcsolat során átvitelre kerülnek. A BER az általánosan ismert Tag-Length-Value formát használja az adatsruktúrák átalakítására, ahol tag (hívójel) mutatja meg az objektum típusát, length (hossz) a méretét, míg value (érték) az objektum tényleges értékét.

4. A Z39.50 lehetõségei

Kezdeményezés: Eredet javaslatot tesz a kezdõ paraméterekre, cél válaszol erre. Ha cél igenlõen válaszolt, a Z kapcsolat létrejött. Ha cél visszautasítóan válaszolt, akkor eredet újra megkísérelheti a kezdeményezést. Ezek után eredet és cél megegyeznek többek között a használt Z39.50 verziót és az azonosítót illetõen valamint abban, hogy milyen mûveleteket engednek meg a kapcsolat alatt (keresés, megjelenítés, törlés, böngészés, etc.). Ezek száma természetesen attól függ, hogy mit tud a kliens és mit tud a szerver. Megegyeznek a javasolt üzenetméretben, rekordméretben, etc.

Keresés: Eredet keresõkérdéseket küld célnak és tájékoztatást kap céltól a keresés eredményérõl. Cél létrehoz egy találati halmazt és azt a késõbbi megjelenítési kérések számára fenntartja. A paraméterektõl függõen egy vagy több rekordot már tartalmazhat a keresési válasz is. A találati halmaz rendezett halmaz, a rekordot a pozíciója azonosítja.

Visszaküldés (retrieval): Két szolgáltatásból áll, a megjelenítésbõl és a szegmentálásból. Eredet megjelenítési kérést intéz célhoz, hogy adott pozíciótól jelenítsen meg rekordokat a találati halmazból. Cél erre a rekordok megjelenítésével válaszol. Ha a szegmentálás (csak a 3. verzió ismeri) érvényben van és a kért rekordok nem férnek el a válaszban, akkor cél szegmentálhatja a választ, vagyis részletetekben küldi vissza. A megjelenítési kérésben eredet megadja a kért rekordszerkezetet is, vagyis azt, hogy milyen formátumban szeretné megkapni a rekordokat.

Törlés: Eredet kéri egy vagy az összes Z kapcsolatban létrejött találati halmaz törlését. Cél válaszában közli a mûvelet eredményét.

Hozzáférés ellenõrzés: Cél kérheti eredetet, hogy azonosítsa magát. Eredetnek fogadnia kell cél hozzáférés ellenõrzésre vonatkozó kéréseit, ha az ellenõrzés érvényben van. Cél indítványozhatja az ellenõrzést aktív mûvelet alatt vagy a Z kapcsolat részeként. A hozzáférés ellenõrzéskor eredetnek igazolnia kell magát. Ez vonatkozhat jelszómegadásra, nyilvános kulcsú titkosításra és algoritmikus igazolási eljárásra.

Erõforrás ellenõrzés: A számlázás/erõforrás ellenõrzési lehetõség három szolgáltatásból áll:

• Erõforrás ellenõrzés, melyet cél kezdeményez egy aktív mûvelet vagy a Z kapcsolat részeként (pl. megszakít egy éppen zajló mûveletet), hogy tájékoztassa eredetet arról, hogy az elõre megállapított erõforrás kereteket (pl. költségek) túllépték vagy elõreláthatólag túl fogják lépni. Cél kérésében jelzi, hogy vár-e a választ. Ha igen, akkor az éppen zajló mûveletet megszakítja a válasz megérkezéséig.
• Indított erõforrás ellenõrzés, melyet eredet kezdeményez egy aktív (bármelyik kezdeményezésen kívüli) mûvelet részeként. Eredet számára lehetõvé válik, hogy erõforrás ellenõrzés kezdeményezést kérjen céltól vagy megszakítson egy mûveletet.
• Erõforrásjelentés során eredet kérheti céltól, hogy az egy befejezett mûveletre vagy a Z kapcsolatra vonatkozóan jelentést küldjön.

Az fenti lehetõségek részei a Z39.50-1992-nek, a Z39.50-1995 ezeket bõvíti ki (pl. szegmentálás). Az alábbi szolgáltatásokat azonban csak a Z39.50-3 tartalmazza.

Rendezés: Eredet kérheti célt, hogy a találati halmazt, illetve halmazokat olvassza össze és rendezze. Eredet megadja a rendezésben részt vevõ elemeket, a rendezés sorrendjét (növekvõ, csökkenõ), a kis- és nagybetûk kezelésére vonatkozó információkat. Cél válaszában közli, hogy a rendezés sikeres volt-e vagy sem.

Böngészés: Különbözõ rendezett listák (pl. szerzõ, cím, tárgyszó) böngészésére ad lehetõséget.

Kibõvített szolgáltatások (KSZ): A kibõvített szolgáltatások révén eredet létrehozhat, módosíthat vagy törölhet egy feladatcsomagot célnál. Cél a feladatcsomagokat egy speciális adatbázisban tartja nyilván. Ebben minden feladatcsomag egy KSZ feladatra vonatkozik. KSZ olyan feladattípus, mely kapcsolódik ugyan az információkereséshez, de nem Z39.50 szolgáltatás. A feladatok végrehajtása célnál történik a szabvány keretein kívül. KSZ lehet találathalmaz vagy keresõkérdés mentése késõbbi használatra, idõszaki keresési profil definiálás, dokumentum rendelés, adatbázis aktualizálás és export jellemzõk megadása.

Tájékoztatás: A tájékoztatási lehetõség révén eredet a célnál található implementációról kaphat részletes információkat. Milyen kereshetõ adatbázisok vannak, milyen attribútum halmazokat használ cél, milyen a rekordszintaxis, etc. Cél az információkat ún. IR-Explain-1 adatbázisban tárolja, melynek rekordjai éppúgy jelennek meg eredet elõtt, mint bármely cél által támogatott adatbázis. A keresés megkönnyítése miatt egyes keresõ kérdéseket elõre definiáltak.

Befejezés: Eredet és cél befejezhet minden aktív mûveletet és kérheti a Z kapcsolat befejezését. Hirtelen befejezés kérésének oka lehet pl. a költségek túllépése, a biztonság megsértése, az aktivitás hiánya, protokollhiba, etc.

5. A keresés és megjelenítés, a Bib attribútum halmaz

Egy Z39.50 alkalmazásnak legalább a kezdeményezést, a keresést és a megjelenítést kell támogatnia. Ennél kevesebb nem lehetséges. A jelenleg létezõ alkalmazások ezeken kívül fõleg a találati halmaz törlését és a böngészést támogatják. A távoli adatbázishoz való hozzáférés minõségét a felhasználó számára lényegében a keresési szolgáltatás színvonala határozza meg. A felhasználónak nem szabad észrevennie a különbséget a helyi adatbázishoz és a távoli adatbázishoz való hozzáférés között. Mielõtt a kliens átküldené a szervernek a keresõ kérdéseket, azokat átalakítja helyi szintaxisból egységes szintaxissá. Az egységes szintaxisnak annyira Æokos"-nak kell lennie, hogy bármilyen helyi adatbázisban összeállított keresõkérdést egységes alakra tudjon hozni.

Z39.50-ben keresõkérdések összeállítására ezért definiálták az RPNQuery -t. Az RPN formátum segítségével tetszõlegesen bonyolult keresõkérdés állítható össze, melyben használhatók az AND, OR, AND NOT logikai és a közelségi (proximity) operátorok.

A keresõkérdésben használt mezõknek számértékek vannak megfeleltetve, melyeket a szabvány határoz meg a Bib-1 elnevezésû attribútum halmazban. Az 1. táblázat részleteket közöl ebbõl az attribútum halmazból. A Bib-1 hat különbözõ attribútum típust sorol fel. A számok sok problémás esetet kiküszöbölnek: nem kell foglalkozni a kis- és nagybetûkkel és azzal sem, hogy a különbözõ rendszerek milyen mezõneveket használnak. Ha például Jókai: "A kõszívû ember fiai" címû regényének címébõl csak a "kõszív" szókezdetet ismerjük tudva azt, hogy a szókezdet a címben szerepel, akkor a keresõkérdés

Find TI = kõszív* így nézne ki.: 1,4; 2,3; 3,3; 4,2; 5,1; 6,1; "kõszív", mert

Jól látható mit jelent a keresõkérdés átalakítása. A találatok átvitele miatt fordított irányban is szükség van az átalakításra. A Z39.50 15 bibliográfiai (pl. UNIMARC, USMARC, CANMARC, etc.) és 4 ASN.1 formátumot definiál. Míg a bibliográfiai formátumok különálló szabványokban találhatók, addig az 4 ASN.1 formátum része a Z39.50 szabványnak. A SUTRS (Simple Unstructured Text Record Syntax) rekordszintaxis esetén a rekord tartalma soronként, strukturálatlanul áll rendelkezésre. A kliens alkalmazás a SUTRS formátumú információt nem tudja tovább feldolgozni. Az OPAC rekordszintaxis a rekord tartalmát a bibliográfiai formátumok egyikében, strukturáltan bocsátja rendelkezésre. Információt ad a valós objektum meglétérõl, kölcsönözhetõségérõl is. A SUMMARY rekordszintaxis az adatbázisrekord kiválasztott elemeit (pl. szerzõ, cím, absztrakt) adja vissza, szintén strukturáltan. A GRS-1 (Generic Record Syntax 1) a legrugalmasabb és ugyanakkor a legösszetettebb formátum. A rekord elemeit tetszõlegesen válogatva, strukturált formában, kívánt megjelenítésben (pl. szöveg, mint HTML dokumentum; kép, mint GIF file, stb.) képes a felhasználó számára visszaadni.

6. Az IRIS projekt

Az IRIS szolgáltatása 1994-ben indult Írországban. A projektben a Z39.50 protokollt hat könyvtár adatbázisainak összekapcsolására alkalmazták egyetlen keresõfelület keretében. A projekt 1990-ben kezdõdött azzal a céllal, hogy a könyvtári erõforrásokat közösen használhassák és a könyvtárak közti kölcsönzést is közös alapokra helyezzék. Osztott ír katalógus hiányában addig nagyrészt a British Library szolgáltatásán alapult a könyvtárközi kölcsönzés. 1991-ben az ír könyvtárközi kölcsönzés forgalmának 85%-át a BLDSC (British Library Document Service Center) igénybevételével bonyolították. A fõ cél az volt, hogy olyan megoldást találjanak, melynek segítségével az ír könyvtárak állományát jobban ki tudják használni. Elõször saját fejlesztésben gondolkodtak, azután egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy céljaiknak leginkább a Z39.50 vagy az SR protokoll felel meg. A Z39.50 és a TCP/IP alkalmazása mellett döntöttek, mert a TCP/IP adott volt, míg az OSI nem. A könyvtárak rendelkeztek különbözõ hardver/szoftver alkalmazásokkal: 3 helyen mûködött Dynix különbözõ hardver platformokon, 1 könyvtárban Oracle futott Novell környezetben, 1-1 helyen BLCMP-t és URICA-t használtak. Egy könyvtár kivételével mindenütt mûködött az ír nemzeti hálózat, a HEAnet.

Az IRIS szolgáltatásainak fõbb jellemzõi:

• a legnagyobb ír könyvtárak állományának elérése egy keresés keretében
• 14.000 folyóiratcímet és 4.000.000 cikket tartalmazó tartalomjegyzék elérése, melyet együttmûködés keretében az amerikai UnCover cég biztosít
• a dokumentumok megrendelése egyetlen billentyû leütésével
• munkanapok alatt a dokumentumok 24 órán belüli elküldése
• alacsony költség, függetlenség a távolságoktól

7. Az EuropaGate projekt

A projektet pénzügyileg az European Libraries Programme támogatja. A résztvevõ partnerek között angol, ír, dán, spanyol könyvtár szerepel. A projekt 1994 elején kezdõdött és 1996 januárjában 70%-ban fejezõdött be.

Az EuropaGate céljai az alábbi címszavakban foglalhatók össze:

1. az SR és a Z39.50 közötti gateway létrehozása
2. az SR/OSI és a Z39.50/TCP/IP közötti gateway megteremtése
3. egyéb gateway funkciók létrehozása (pl. WWW és e-mail gateway; több szerver együttes elérése)

A projekt során bekövetkezõ változások eltolták a hangsúlyokat a sorrenden. Az 1. szükségessége csökkent, hiszen a két protokoll (SR és Z39.50) közelít egymáshoz. A 2. fennmarad ugyan, bár kevés szerver mûködik jelenleg OSI környezetben. Bár nem lehet tagadni a projekt e részében rejlõ potenciális értéket, több kereskedelmi szerver lehet, hogy mOSI (minimális OSI) környezetben fog mûködni (ez azonban egyelõre kiszámíthatatlan). 3. keretén belül biztosítják a különbözõ MARC formátumok közötti konverziót és lehetõvé teszik a keresõkérdések küldését és a találatok fogadását e-mail útján. Rendelkezésre áll a Web-es elérés is. A HTTP az egymás utáni kapcsolódások között nem õrzi meg az információt, viszont a Z39.50 a felhasználói kapcsolat vége után is tárolja a találatokat. Az e-mail gateway kialakításánál a fejlesztõk külön szoftvert iktattak be azért, hogy az információt a kliens részére megõrizzék. Ez megkönnyítette a HTTP/Z39.50 gateway megszerkesztését. A fejlesztõk a gateway létrehozásánál több létezõ szoftvert használtak fel, különösen a Nordic SR-t, a kanadai nemzeti könyvtár (National Library of Canada) IRToolját és a CNIDR Zdist szoftverét. A projekt folyamán kiderült, hogy több akadályt kell leküzdeniük, mint amennyire számítottak. Sok programhibát fedeztek fel, kevés volt a dokumentáció. A gateway végül is tartalmaz egy TCP/IP felett mûködõ Z39.50 szervert és egy OSI felett mûködõ SR szervert. Keresõkérdéseket fogad TCP/IP felett bejövõ Z39.50 klienstõl, OSI felett mûködõ SR klienstõl és e-mail útján (CCL formátumban). A kérdéseket lefuttatja bármelyik környezetben mûködõ szerveren. A projekt megvalósítói úgy gondolják, hogy a gateway nyilvánosan elérhetõ lesz. Ezért meghatározták az összes olyan környezetet, amelyben használható lesz.

Bõvebb információ: URL: http://www.dtv.dk/egate/egate.html

7. A Z39.50 megvalósításai

Az alábbiakban röviden bemutatunk néhány általunk is installált és kipróbált Z39.50 szabványon alapuló kliens, szerver és gateway alkalmazást. Hely hiányában messze a teljesség igénye nélkül.

Dynix Horizon Z szerver

A Horizon kliens/szerver architektúrájú integrált könyvtári rendszerhez gyártója (Ameritech Library Services) Z szervert is fejlesztett. A rendszer szerver oldalon Sybase RDBMS, ezért a Z szerver tulajdonképpen egy SQL/Z39.50 gateway. A különbözõ platformokra (IBM, Sun, HP) portolt Z szervert úgy tervezték meg, hogy a rendszerhez tartozó PAC (SQL) kliensbõl is lekérdezhetõk távoli Z szerverek anélkül, hogy a kliensnek rendelkeznie kellene Z képességgel. A rendszer adminisztrációs eszközeivel az adatbázis erre a célra definiált SQL táblájába konfigurálhatók a lekérdezni kívánt távoli Z szerverek paraméterei (IP cím, port, adatbázisnév, Bib-1 attribútumok) és a rekordok megjelenítését meghatározó ún. PAC flavor. A Z szerver távolról természetesen Z39.50 kérdésekkel is megszólítható.

WinPAC Z kliens

A WinPAC (Ameritech Library Services) MS Windows-ra fejlesztett kereskedelmi Z kliens. A disztribúcióhoz több tucat Z szerver eléréséhez kész konfigurációs állomány tartozik az Library of Congress-tõl a Bayerischer Verbund-ig. Ezek a szolgáltatók a kliens menüjébõl azonnal lekérdezhetõk. A WinPAC egyszerre egy Z szerverrel képes kommunikálni. Új konfigurációk a programhoz tartozó konfigurátorral (Configuration Manager) hozhatók létre. Grafikus interface segítségével egyszerûen állíthatók be az elérni kívánt Z szerver paraméterei, a Bib-1 attribútumok és a megjeleníteni kívánt rekordkép (feliratok, adatmezõk). A konfigurátorból a beállítások minden módosítás után azonnal tesztelhetõk, így a konfiguráció gyorsan finomítható a kívánt eredmény eléréséig. A WinPAC a Z39.50 2. verzióját teljesíti. Elõnye, hogy a találatokat MARC rekordszintaxisban is képes menteni. Hátránya, hogy csak MS Windows környezetben használható, gyártója a további fejlesztéssel felhagyott.

WebPAC HTTP/Z gateway

A WebPAC szintén Ameritech fejlesztés, kereskedelmi termék. Jelenleg IBM AIX és Sun Solaris platformokon futó változata ismert. A WebPAC-ban a fentebb említett Configuration Manager segítségével Æbelõtt" konfigurációs állományok változtatás nélkül felhasználhatók. A WebPAC tulajdonképpen egy NCSA kompatibilis HTTP szerver kiegészítéseként mûködik, lelke két CGI-BIN program (wgsubmit, wgbroker). A disztribúcióhoz tartozó wizard segítségével rugalmasan alakíthatók a WebPAC HTML template-jei (toolbar, briefview, longview, etc.). A találatok részletes megjelenítésekor a bibliográfiai rekordok author és subject mezõ adatai hypertext linkek. Az általunk tesztelt verzió egyszerre egy Z szerverrel képes kommunikálni. A felhasználói interface egyszerû, jól áttekinthetõ, könnyen kezelhetõ. (URL: http://www.sote.hu/oi.html)

EuropaGate HTTP/Z gateway

A fentebb már említett EuropaGate projekt egyik produktuma a HTTP/Z gateway. Az EuropaGate HTTP/Z gateway szabadon használható, a disztribúció forráskódban tölthetõ le a fentebb már megjelölt URL-rõl. A bináris kód elõállításához be kell szerezni még a gateway alapjait adó Tcl, IrTcl és YAZ toolkit-eket is. Ezekhez a toolkit-ekhez a gateway forráskódját tartalmazó site-ról link vezet, ezért könnyen megtalálhatók és begyûjthetõk. Mi RedHat Linux operációs rendszeren, gcc fordítóval állítottuk elõ a futtatható változatot. A gateway-t végül egy Apache HTTP szerver kiegészítéseként installáltuk. Az EuropaGate megoldása egy CGI-BIN programból (egwcgi), több ún. shell szerverbõl (egwirtcl, egwtcl) és shell script-ekbõl áll. A disztribúció részét képezi néhány Z szerver konfiguráció, melyekkel a gateway mûködése azonnal tesztelhetõ. Új Z célok konfigurálása kényelmetlen, de viszonylag egyszerû script editálási munkát kíván. Ez a gateway megoldás egy lépésben több, a konfigurált Z szerver választékból tetszõlegesen kijelölt célon képes keresni. A felhasználói interface egyszerû, jól áttekinthetõ és könnyen kezelhetõ.
(URL: http://www.sote.hu/oi.html).

A HTTP/Z39.50 gateway-k nagy elõnye a Z kliensekkel szemben, hogy gateway-t elég egy-egy központi WWW szerverre telepíteni. A felhasználó tetszõleges WWW böngészõt használva kérdezheti le a gateway-n konfigurált valamennyi Z szolgáltató adatbázisát. Helyben nincs szükség semmilyen plusz szoftver telepítésére. A gateway adminisztrátor feladata a környezet érdeklõdési területének megfelelõ Z szolgáltató és adatbázisválaszték kialakítása.

SilverPlatter Z szerver

A SilverPlatter, mint a világ egyik legnagyobb CD-ROM elõállítója 1995-ben lépett piacra saját fejlesztésû kliens/szerver technológiájával, az Electronic Reference Library-vel (ERL). Megoldásuk lényege az, hogy a CD-ROM-on terjesztett ERL kompatibilis adatbázisokat gyors háttértárolóra töltik, melyet a kliens program az itt alkalmazott alkalmazott DXP-én (Data eXchange Protocol) keresztül lekérdez. Az ERL szerver (database engine) jelenleg négy operációs rendszerre van portolva (AIX, SCO, Solaris, NT). Az ERL kliens a felhasználó számára gyakorlatilag minden lényeges operációs rendszeren rendelkezésre áll. Ezek közül most csak a WWW klienst (WebSPIRS) és a Z39.50 szervert említjük meg. Az ERL kliensek hátránya azonban az, minden kényelmük ellenére, hogy az alkalmazott DXP sokkal kevésbé elterjedt protokoll a Z39.50-hez képest. Ezért a SilverPlatter fejlesztõi arra az elhatározásra jutottak, hogy az ERL szerverhez kifejlesztik a Z39.50 elérést biztosító szerver programot is, amely jelenleg beta teszt változatban már elérhetõ. Jelentõsége az, hogy a megvásárolt adatbázisok és a könyvtárak PAC-jai egyetlen keresõfelületbõl, vagy akár egy lépésben lesznek kereshetõk. Az ERL szolgáltatásaival vetekedõ technológiát dolgozott ki egy másik nagy CD-ROM elõállító cég, az OVID Technologies.

A helyhiány miatt kimaradt Z39.50 implementációkról összefoglalók és részletes információk találhatók az alábbi helyeken:

URL: http://ukoln.bath.ac.uk/z3950/

URL: http://ds.internic.net/z3950/z39050.html

8. Irodalomjegyzék

Burmeister Erzsébet: A Z39.50 információkeresési szabvány és alkalmazása
szakdolgozat, KLTE TTK, Debrecen, 1996.

ANSI/NISO Z39.50-1995
URL: http://lcweb.loc.gov/z39.50/agency/

Lorcan Dempsey, Rosemary Russell, John Kirriemuir:
Towards distributed library systems: Z39.50 in a European context
URL: http://www.bib.lu.se/elbibl/litt/lorcan.html

Bernd Hergeth: Z39.50 in Bibliotheken und im World-Wide-Web
URL: http://www.ub.uni-dortmund.de/lnetbib/v-herget.html